Újabb modell az
IPv6 átálláshoz, ami jelenleg nincs még fent a Wikipedián sem:
NAT444. Persze annyira azért nem új (januári), és forradalmi dolgokat nem érdemes várni tőle, leginkább maga az elnevezés volt újdonság nekem még most, májusban is. Ahogy az is, hogy a
NAT64 mintájára egyre több helyen lehet olvasni NAT44-ről is, ami nem más, mint a megszokott IPv4 NAT, aminek ugye mindkét oldalán IPv4-es címek vannak, innen a 44. No, a NAT444 lényegében ugyanez, csak kétszer: az IPv4-es csomagoknak két NAT táblán kell átküzdeniük magukat, az első a szolgáltató által biztosított IPv4/IPv6 dual stack végberendezés, a második pedig az LSN (Large Scale NAT) vagy más néven CGN (Carrier Grade NAT) eszköz a szolgáltatónál. Rendes NAT444-es ábra sem volt sehol, így rajzoltam egyet én:
Bár nincs belső információm a hazai szolgáltatóktól, azért szemernyi kétségem sincs afelől, hogy ebből a modellből az LSN/CGN rész előbb-utóbb meg fog valósulni az otthoni felhasználók számára, vagy akár olyasmit is elképzelhetőnek tartok, hogy a szolgáltatók drágábban adják majd az LSN/CGN nélküli előfizetéseket mint a szolgáltatói NAT-os és/vagy IPv6-os előfizetéseket. Ami viszont a dual stack végberendezések (SOHO router) tömeges elterjedéseset illeti, itt azért vannak kétségeim, évtizedes távlatban bizonyára reális lehet, hogy a felhasználók jelentős százalékánál megjelennek ilyen eszközök.
Visszatérve a NAT444-re: komoly hátránya, hogy viszonylag bonyolult CPE eszközre van szükség ahhoz, hogy a végfelhasználó hozzáférhessen mind az IPv4-es, mind IPv6-os erőforrásokhoz (ez az átmenet alatt az alapvető elvárás), ráadásul ehhez a végfelhasználó eszközein (PC, notebook, egyéb kütyük) is dual stack kell, hogy fusson.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése