A Babel routing protokoll

Épp az OpenWRT oldalán böngésztem a híreket (egyre türelmetlenebbül várom a tavalyi 10.3-as verzió frissítését), amikor olvasom, hogy holnapután Barcelona mellett lesz a "Wireless Battle Mesh v4". Hát az meg mi? No, nem mintha elmennék vagy ilyesmi, de sosem hallottam még csak hasonlóról sem, ezek meg már a negyediket rendezik...

Némi kutakodás után, bár sokkal okosabb nem lettem, arra jutottam, hogy ez valamiféle perverz geek találkozó, ahol tényleg foglalkoznak wifivel, de a hangsúly nem ezen van, hanem a routingon. Egy-egy ilyen esemény alkalmával összedobnak egy mesh hálózatot, amelyben minden egyes eszközön (a mesh gráf csúcsai) routeolás folyik és valamilyen irányító protokoll fut.

Itt jön a lényeg, hogy milyen protokollt érdemes választani? A rádiós hálózatok ugyanis a vezetékesekkel szemben számos meglepetést tartogathatnak. Változhat például a topológia az eszközök mozgatása, ki-be kapcsolása nélkül is, az épp aktuális rádiós viszonyok függvényében, és a vezetékes világban megszokott, gyakorlatilag kétállapotú összeköttetések (a mesh gráf élei) -- amelyek ugye vagy működnek vagy nem -- helyett előfordulhatnak olyan "működő" kapcsolatok, amelyek érdemi információtovábbításra nem alkalmasak, mert igen jelentős rajtuk a csomagvesztés.

A legizgalmasabb az egészben, hogy új irányító protokollokat tesztelnek és hasonlítanak össze egymással ezen a mesh hálózaton. Részt lehet venni bármilyen nyílt forrású implementációval, ami működőképes OpenWRT alatt. Az külön poén, hogy ilyenek tényleg vannak, a felhívás szerint ezen a negyedik mesh találkozón a Babel, a B.A.T.M.A.N., a BMX (B.A.T.M.A.N. Experimental) és az OLSR protokollok biztosan szerepelnek. Egy picit utánaolvastam mindnek, és találtam egy összehasonlító elemzést is, amely szerint a Babel a nyerő.

Ezek után a Babel doksit végig is nyálaztam, kiderült, hogy ez egy új távolságvektor-alapú protokoll, az említettek közül ez a legfiatalabb, kifejezetten mesh wifihez készült, de állítólag vezetékes környezetben is megállja a helyét. A  teljesség igénye nélkül a protokoll néhány fontosabb jellemzője:

• A Babel által használt metrika a prokollt futtató szomszédos eszközök közötti kommunikációra épül, az eszközök Hello üzeneteket küldenek szomszédaiknak, amelyekre azok az "I Heard You" (IHU) választ kapják. Az üzenetváltások sikeressége alapján a babeles eszköz költséget számol minden egyes szomszédjához, értelemszerűen a költség annál kisebb, minél kevesebb a sikertelen üzenetváltás.
• A protokoll alapvetően a Bellman-Ford algoritmusra épít (periodikus frissítések minden szomszédtól és ezen frissítések alapján a legalacsonyabb költségű útvonal kiválasztása, illetve a végtelenig számlálás), bizonyos megszorításokkal.
• Ilyen megszorítás, hogy egy adott router nem vesz tudomást egy másikhoz vezető  frissítésekről, amíg azok kisebb költségűek, mint a rajta nyilvántartott eddigi legkisebb költség az adott célhoz (a nagyobb költségűeket pedig épp azért hagyja figyelmen kívül, mert ott nagyobb a költség, így nem éri meg átváltani rájuk).
• Az előző pont, bár megakadályozza a hurkok kialakulását, a topológia módosulásakor route-ok használhatatlanná válásához vezet, ezért a Babel által küldött frissítésekben szekvenciaszámok is szerepelnek, és egy frissítés átmegy a szűrőn, ha a szekvenciaszám nagyobb, mint az eddig látott szekvenciaszám.
• A szekvenciaszám növelését kérhetik is a routerek egymástól, minden routernek saját szekvenciaszáma van. A szekvenciaszám-növelési kérelmek jelentősen felgyorsítják a konvergenciát.
• Ha azonos prefixet meghirdet több eszköz is, akkor azokat a prefixeket a Babel külön entitásként kezeli, vagyis mindenki a hozzá "közelebbi" forrást fogja használni.
• Támogatja az IPv4-et és az IPv6-ot is.

Gyaníthatóan ez a kis összegzés több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, a végső válaszok a protokoll dokumentációjában érhetők el.