Némi Nortel/Avaya tapasztalat

No, az elmúlt pár hétben, már amikor nem nyaraltunk, volt alkalmam egy kicsit birizgálni a korábban már emlegetett Nortel holmikat. A legtöbb megörökölt eszköz Nortel 470-es, Nortel 5510-es és a Nortel 8600-as, persze vannak ezen kívül is típusok (egy-két 5530-as, ősrégi 450-esek, 3510-es, stb.), nagyjából igyekeztem korlátozott számú típusra leszűkíteni a palettát, mindenkinek egyszerűbb lesz így a későbbiek folyamán is. Szóval hosszabb távon szükség lesz a 470-esekre (szigorúan access switchként), az 5510/5530-asok sok mindenre jó stackelhető switchek, kisebb telephelyeken a LAN routeolást is rájuk lehet bízni, és mivel gigabitesek, még akár szerverekhez is jók, a 8600-as moduláris switchek meg egyértelműen core eszközök.

Nagy vonalakban az eddigi tapasztalataimról: A 470-es és 5500-as eszközök nagyjából azonos dolgokat tudnak firmware szinten, az egyetlen lényeges különbség, hogy van routeolás az 5500-asokon. A 470-eseinken az NNCLI (Nortel Networks Command Line Interface) 3-as verziói futnak, az 5510-eseinken meg mindenféle verziók, főleg  4-es és 5-ös NNCLI. Ha Cisco vonalon kellene megfelelő termékeket megneveznem, akkor a 470-esek nagyjából a 2900-as switcheknek felelnének meg, míg az 5500-asok a Cisco 3000-es sorozatban lennének valahol. Nagy hátránynak tartom, hogy a Nortel 8600-as teljesen külön állatfajta, tök más CLI-vel, szóval a Nortel/Avaya switching termékpaletta OS szinten nem egységes, ahogy mondjuk a Cisco-nál is volt (van) CatOS a nagyobb switcheken.

A Nortel 8600-asok története egyben megmagyarázza a különbségeket: az elődnek számító Accelar 1000 típust 1996-ban dobta piacra a Rapid City Communications, ezt a céget felvásárolta 1997-ben a Bay Networks, majd a Bay Networks 1998-ban beolvadt a Nortelbe, ahol volt nagyjából tíz évnyi fejlődési lehetősége a terméknek, amit időközben átneveztek Passport 8600-ra, majd ERS (Ethernet Routing Switch) 8600-ra, és jelenleg Avaya márkanév alatt kapható. Egyébként a posztban leírt tapasztalatok nem erre a típusra vonatkoznak, hanem a 470-esekre és az 5500-asokra.

VIsszatérve a konkrét tapasztalatokra: nem túl előnyös, hogy a firmware frissítéseket a Nortel 2006 óta csak előfizetéses konstrukcióban kínálta, nem lehet csak úgy letölteni egy akármilyen régebbi eszközhöz az új szoftvereket, még akkor sem, ha egyébként a termék még nem futott ki, és ezt a szoftverpolitikát sajnos az Avaya is továbbvitte. Persze mi most nem fogunk semmilyen szerződést kötni az Avayával, épp az ennek az egész dolognak a lényege, hogy a semmiből, meglévő, elfeledett, félretett eszközökből kell összehozni valamit.

Ha már a firmware-ekről van szó: ilyet eddig más gyártóknál még nem láttam, nem lehet az eszközön futó rendszert lementeni. Úgy értem, hogy nincs rá parancs sem, arra van csupán lehetőség, hogy frissítsük a firmware-t, de magáról az eszközön aktuálisan futó firmware-ről nem lehet másolatot készíteni, nem ad semmilyen hozzáférési lehetőséget az OS.

Érdekes koncepciót követett a Nortel a konfigurációs változások mentésének kérdésében is, a rendszer 60 másodpercenként ellenőrzi, hogy történt-e változás a konfigurációban, amennyiben igen, akkor azt elmenti az NVRAM-ba is. Ezért aztán olyan tanács olvasható a System Configuration Guide-ban, hogy a változtatások után ne indítsuk újra az eszközt azonnal, várjunk egy percet, különben elveszhetnek a módosításaink. Persze ki lehet kapcsolni ezt az autosave funkciót, illetve a copy config nvram paranccsal mi magunk is menthetjük a beállításokat.

Az már inkább fájdalmas, hogy a konfigurációt binárisan kezeli a rendszer, azaz az iparágban széles körben használt szöveges konfigurációs fájlok hagyománya ehhez a gyártóhoz nem ért el (vannak egyéb furcsaságok is). Persze el lehet menteni így is a konfigurációt TFTP-n keresztül, de valahogy az ember olyan kényelmetlenül érzi magát, hogy megvan ugyan a beállítás, de bináris a fájl, nem sok értelme van belenézni. Létezik "ASCII configuration file" lehetőség is, ilyenkor a bináris fájlt átkonvertálja a rendszer NNCLI parancsokra, ennek viszont az a hátulütője, hogy a dokumentációk szerint az ASCII konfigurációs fájlt csakis gyári alapbeállításokkal rendelkező eszközre javasolják feltölteni, ami mondjuk nem tesz túl jót a távmenedzsmentnek.

De hogy ne csak a negatívumokat soroljam, a rendszer adminisztrálására több lehetőségünk van, mint a legtöbb rivális terméknél, ugyanis a hagyományos CLI-n, HTTP(S) és SNMP felületen kívül a konzolban (soros porton, Telneten, SSH-n) elérhető egy szöveges felületű, szerintem nagyon kezes menürendszer, amiben a legfontosabb dolgokat be lehet állítani a VLAN-októl kezdve a trönkölésen át a per VLAN STP-n, Radiuson, port alapbeállításon, port mirroringon, SNMP-n keresztül a stack kezelésig. Ritkán mondok ilyet, de a legtöbb egyszerűbb feladathoz jobb, mint a sima CLI, miközben nem igényel többet annál (ugyanazokon az interfészeken, protokollokon keresztül érhető el, mint a CLI). Persze mondjuk egy DHCP relay agent beröffentése az 5500-asokon már parancssort kíván, nem mintha olyan bonyolult lenne, csak egyszerűen nem fér bele minden a menürendszerbe.